logó

MicroEnergia Kft.
Megújuló energia új szemszögből

Gyakran Ismételt Kérdések

Tisztelt Leendő Vásárlónk!

A HKMER rendszerrel kapcsolatos kérdéseire jelen dokumentumban találja meg válaszainkat, illetve mérési eredményeket.

A tájékoztató elején szeretném leszögezni, hogy a következőkben nem a napelemes rendszerek általános jellemzőit mutatom be, a HKMER rendszer a napelemes és szélgépes rendszereken belüli olyan megoldás, amelyet még mások nem építettek meg és nem mutattak be.

A HKMER napelemek (és más megújuló energiák) hasznosítását közüzemi hálózat és akkumulátor-mező nélkül lehetővé tévő olyan műszaki megoldás, amelyik:

- nem táplál a hálózatra

- nem is tárolja a megtermelt energiát

ugyanakkor

- képes a hálózat energiáját hasznosítani

- képes a hálózat nélkül is üzemelni

egyetlen eszköz alkalmazásával.

Kérdés:

A vásárló miért döntsön ennek a terméknek a megvásárlása mellett?

Miben több, jobb, vagy más a piacon jelenleg is kapható megoldásoknál?

Válasz:

Elsősorban abban, hogy gyakorlatilag ugyanazt a gazdasági célt el tudja érni a hálózattól és a szolgáltatótól, valamint az éppen érvényes jogszabályoktól történő, valóban függetlenséget garantáló megoldással.

Kérdés:

Miért zavarja a felhasználót a hálózatfüggő működés?

Válasz:

A felhasználót a hálózatfüggőség akkor nem zavarja, ha a hálózat problémamentes és adott.

A hálózatra tápláló rendszerek hálózatfüggőek. Számukra a hálózat nem csak a termelési többlet befogadására alkalmas közeg, hanem a saját célra történő termelés feltétele is. Sok felhasználó ezzel a ténnyel akkor szembesül, amikor a hálózat kimaradásakor a saját célra és a felhasználásra történő termelés is lehetetlenné válik. Ezen kívül a hálózat sok egyéb olyan működési paramétere is üzemen kívüli állapotba helyezi az invertereket, amelyek ismertek ugyan, ám nem kapnak kellő figyelmet (pl. 50,2 Hz-es frekvencia elérése, a szabványnak még éppen megfelelő, ám az invertert már tiltásba kényszerítő feszültség)

Kérdés:

A hálózati zavarok ritkák, az ilyen jellegű üzemkiesés anyagi vonzata olyan csekély, hogy a beruházás pénzügyi mérlegét érdemben nem is befolyásolja, a felhasználót pedig csakis a napelemekkel elérhető pénzügyi eredmény érdekli. Miben nyújtja a HKMER rendszer a saját előnyét, amikor a hálózatfüggetlen működési képességét hangsúlyozza?

Válasz:

A hálózattól történő független üzemelési képesség jelentősége nem anyagi jellegű.

Ennek a képességének a megítélése nem pénzügyi szempontból fontos.

Sokkal inkább az ellátásbiztonság (pl. a 2014. március 15 környéki, országos szintű, tartós hálózati kimaradás) oldaláról tekinthető áttörésnek, ugyanis az eddig kapható ún. back-up rendszerek a hálózat kimaradása okozta ellátás-kiesést egy párhuzamosan telepített szigetüzemű rendszerrel oldották meg.

A probléma megoldásának fontosságát – mármint a hálózat kimaradásakor jelentkező energiahiány lehető leggyorsabb megszüntetésének igényét – jelzi a piacon kapható számtalan erre a célra szolgáló eszköz, amelyek beszerzésére és üzemeltetésére a felhasználók komoly pénzügyi terheket vállalnak.

Az átlagos felhasználók mellett vannak olyan területek (pl. bankok, kórházak...) ahol az ellátásbiztonság az egyik legfontosabb üzemviteli követelmény, aminek a fontossága messze megelőzi a vészüzemi energia árának súlyát.

A fejlesztésünk egyetlen eszközzel lehetővé teszi a napelemek hasznosítását olyan módon, hogy egy hálózatkimaradás esetén a rendelkezésre álló napelemek teljesítményét meg nem haladó igények zökkenőmentesen kielégíthetők a legszigorúbb banki követelményeknek megfelelő szinten is.

Meglátásunk szerint aki komoly összegeket áldoz a saját energiatermelői kapacitásának megvalósítására, az joggal várja el, hogy ezzel a kapacitással saját maga rendelkezzen, a saját célra történő energiatermelését senki ne korlátozza és annak felhasználhatóságát ne kelljen mások által biztosított körülményektől függővé tennie. Ne mások, illetve mások munkájának eredménye döntse el, hogy használhatja-e a saját energiatermelő berendezését a saját igényeinek kielégítésére!!!

A HKMER hálózatfüggetlen működési képessége mindenképpen olyan pozitívum, melyet eddig a hálózattal összekapcsolt rendszerek egyszerűen képtelenek voltak kielégíteni. Legyen szó egy családi házról, avagy az energiaellátás folyamatosságára különösen érzékeny egyéb létesítményről.

Kérdés:

Igaz, hogy a HKMER kiszűri a hálózati zavarokat?

Válasz:

Igaz. A HKMER invertere a fogyasztói ellátására mindig saját jelét használja, ennek során a befogadott hálózati feszültség jelet terhelő minden tranziens és zavar eltűnik.

Kérdés:

Igaz, hogy a HKMER felépíthető fokozatosan is?

Válasz:

Igaz. A HKMER jelenlegi konstrukciója lehetővé teszi azt, hogy egy kisebb teljesítményű rendszert telepítve a felhasználó igényei és tapasztalatai alapján továbbiakban bővíteni lehessen a már meglévő eszközök hasznosításával.

Az telepíthető inverterek száma 1-3, egyenként 2000 VA teljesítménnyel, a napelemek száma pedig teljes mértékben szabadon megválasztható a maximális inverter teljesítmény mértékéig.

Kérdés:

Igaz, hogy a napelemek elhelyezése nem kötött?

Válasz:

Valóban így van, a mi rendszerünkben az egyes napelemek elhelyezését semmi nem köti, azok tetszés szerinti tájolásúak és dőlésűek lehetnek, akár minden napelemet más-más pozícióba telepíthetünk.

Az egyes tagolt és déli tájolású tetőfelülettel nem rendelkező épületeknél is lehetőség nyílik napelemes rendszer alkalmazására.

Kérdés:

Mi történik akkor, ha a napelemek termelése meghaladja az adott objektum villamos energia igényét? Mi történik a többlettermeléssel?

Válasz:

A kérdés döntő jelentőségű, ugyanis ebben a rendszerben is gondoskodni kell a megtermelt energia maradéktalan felhasználhatóságáról, különben gazdaságilag értelmetlen lenne a beruházás.

A HKMER ezt úgy oldja meg, hogy rendelkezik egy teljesítmény-vezérelt kimenettel, amelyre mindig az aktuális napelem-teljesítmény és a rendszerre kötött fogyasztói teljesítmény-igény különbözete kerül. Vagyis mindig csak annyi, amennyi arra jut. Erre a kimenetre bojler, infrafűtés, stb. köthető. Amennyiben a fogyasztói igények elérik, vagy meghaladják a napelemek teljesítményét, úgy ezen a kimeneten nem jelenik meg feszültség.

Kérdés:

Mi történik, ha a bojler vize is felmelegszik és a bojler kikapcsol?

Válasz:

Akkor a napelemek termelése megszűnik. Tekintettel arra, hogy a HKMER önfelhasználós rendszer, a hálózatra történő kitáplálás fizikai értelemben kizárt, ilyenkor a rendszer üresjáratba kerül és arra vár, hogy ismét megjelenjenek a fogyasztók, amiket elláthat villamos energiával.

Kérdés:

Ha a család nyaralni megy, akkor hogyan tudja hasznosítani a napelemek termelését a nyaralás alatt?

Válasz:

Sehogyan. A HKMER önfelhasználós rendszer. Aki nem tudja hasznosítani a megtermelt napenergiát, annak nem ajánlott a telepítése. Minden felhasználónak magának kell eldöntenie, hogy a rendelkezésére álló lehetőségből mennyit képes hasznosítani. Mindenkinek magának kell értékelnie a saját életformájából adódó energia-igényét és ennek alapján eldönteni, hogy melyik rendelkezésére álló eszközt alkalmazza a céljának eléréséhez.

A HKMER rendszer napelemeinek megfelelő méretezése döntő szempont a rendszer hasznosításának tekintetében.

Kérdés:

Mit értünk konkrétan a HKMER rendszer méretezésének szükségén? Minek a méretét kell meghatározni és miért?

Válasz:

Három szempont szerint kell méretezni a rendszert:

1. A szükséges inverter teljesítményt a rendszerre kötött fogyasztók indítási teljesítményére szükséges méretezni. Ennek a következő a magyarázata.

A hálózat a fogyasztó szempontjából rövid ideig gyakorlatilag korlátlanul terhelhető, a névleges terhelhetőségén belül pedig minden típusú fogyasztó szabadon használható.

Amennyiben a hálózatról a fogyasztókat lekapcsoljuk és egy inverteren keresztül látjuk el őket, akkor a hálózatnak erről az előnyéről lemondunk.

A probléma megoldása az inverter teljesítményének és ezzel annak indítási terhelhetőségének helyes megválasztása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akkora teljesítményű invertert kell alkalmaznunk, hogy a fogyasztó oldaláról történő túlterhelés esetén a hálózati áramkorlátozás hamarabb lépjen életbe, mintsem az inverter túlterhelés elleni védelme megszólalna.

2. A másik méretezési terület a napelemek teljesítményének meghatározása.

Az alkalmazható napelemek száma – műszaki kötöttség nélkül - A HKMER rendszeren belül szabadon megválasztható, ám a kevés napelem az elérhető megtakarítás mértékét határolja be, a szükségesnél több napelem pedig ésszerűtlen mértékben növeli a beruházási terheket.

A napelemek számát és azok elhelyezését a napi fogyasztás mértékéhez és szerkezetéhez, az esetleg jelentkező időbeni eloszlási jellemzőkhöz érdemes igazítani.

Egy átlagos családi ház napi villamos energia-igénye kb. 10 kWh.

A méréseink szerint ennek megoszlása a következő:

- kb. 2 kWh szükséges a bázisfogyasztók ellátásához. Ezek a számítógépek, a hűtőszekrény, a televízió, az automata mosógép és a fogyasztói vámpírok (a stand-by üzemben lévő fogyasztók) kiszolgálására. Ezek a fogyasztók relatíve alacsony teljesítmény-igényűek, ám a napi üzemidejük hosszú, és az üzemelésük folyamatosnak tekinthető.

- kb. 2 kWh szükséges az eseti fogyasztók kiszolgálására. Ezek a mikrohullámú sütők, az elektromos kávéfőzők, a kenyérpirítók, teafőzők, és a mosogatók vízmelegítői. Ezek a fogyasztók nagyobb teljesítmény-igényűek, ám az üzemidejük szakaszos, a használatuk alkalmi és általában rövid ideig történik.

- kb. 6 kWh szükséges a háztartási melegvíz (HMV) előállításához, ami a fogyasztási szerkezetben jelentős dominanciával bír az energia-mennyiség tekintetében, és a tisztánlátás végett definiáljuk a jellemzőit.

A HMV nem a legfontosabb, ám a legjelentősebb igény-szektort prezentálja.

A kiemelés azért indokolt, mert ezeket a jellemzőket együtt kell kezelni, ám véletlenül sem szabad összemosni őket.

Ebben a mintapéldában szereplő energia-igényt optimálisan kielégíteni olyan felépítésű HKMER rendszerrel lehet, amelyikkel a legnagyobb mértékű megtakarítás a lehető legkisebb üresjárati üzemóra mellett biztosítja.

Például:

Egy 2 kWp teljesítményű rendszer a nyári csúcsidőben képes a teljes nappali villamos-energia szükséglet ellátását biztosítani, ám az év többi időszakában nem.

Amennyiben növeljük a napelemek számát, akkor ennek függvényében megnövekszik az üresjárati időszakok mennyisége, ám nagy mértékben növelhető a nyári időszakon túli termelés.

A HKMER rendszer teljesítményének növelése pusztán a napelemek számának növelésével megoldódik, a növekmény beruházási költségigénye töredéke a beruházás enélkül számított fajlagos tőkeigénynek, így lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználó saját maga állapítsa meg a számára optimális napelem-mező méretét, amit egyénként fokozatosan is felépíthet az anyagi lehetőségeinek és az egyéni igényeinek megfelelően. Ugyanígy csökkenthető is a napelemek száma, amennyiben a felhasználó úgy látja helyesnek.

3. A harmadik méretezési szabály nagyon egyszerű:

A vezérelt kimenetre csak akkor kössünk az inverter terhelhetőségénél nagyobb teljesítményű fogyasztót, ha a napelemek maximális teljesítménye kisebb az inverter teljesítményénél.

Példaképpen:

Egy 2000 W-os inverterre akkor köthetünk 3000 W-os fűtőszálat, ha a napelemek teljesítménye nem éri el a 2000 W-ot, ugyanis ekkor biztosított az a körülmény, hogy a bojler nem tudja az invertert túlterhelésbe vinni.

Ha 2000 W-ot meghaladó teljesítményű a napelem-mező, akkor a fűtőszál teljesítményét kell az inverter képességeihez igazítani (csökkenteni). Ebben az esetben a kisebb teljesítményű fűtőszál az, ami nem tudja túlterhelni az invertert.

Az általános alapelv, hogy az inverter legyen nagyon erős, amelyik tolerálja a fogyasztók által igényelt hirtelen, lökésszerű igénybevételeket is és a teljesítménye alapján semmiféle fogyasztói korlátozást nem kell alkalmazni.

Az általánosan elterjedt, egyfázisú, 16 Amperes áramkorlátozással rendelkező fogyasztási helyen telepített 3,6 kW-os inverter (5-6 kVA) és 2,5-3 kWp-s napelem-mező és az ehhez rendelt 1500-2000 W-os teljesítményű villanybojler tűnik olyan bázis-kiépítésnek, amelyik a leginkább lefedheti a fogyasztói igényeket.

Az alábbiakban egy tesztrendszer két jellemző napon mért energiatermelési adatait bemutató grafikont láthatunk.

A grafikonok vízszintes időtengelyén a nappali órák, a függőleges tengelyen pedig a mért villamos teljesítmények találhatók kW-ban.

2015. augusztus 1.

2015. augusztus 2.

A mérési módszer: a hálózati bementi ponton és az inverter kimeneti pontján egy-egy teljesítmény-mérőeszköz által mutatott és kumulált energiamennyiségek minden óra:00 perc-kor történő leolvasási adatából visszaszámított teljesítmény-értékek.

Ezek mentesek a pillanatnyi kiugrásoktól, ám azok értékeit is magába foglalja.

Az inverter 2000 VA-es, a napelemek teljesítménye ~850 watt.

A rendszerre kötött fogyasztók felsorolása:

Bázisfogyasztók: egy asztali számítógép, egy LED televízió, egy hűtőszekrény, egy asztali munkalámpa (7W), hűsítő ventilátor (30 W)

Eseti fogyasztók: mikrohullámú sütő (1200 W), elektromos kávéfőző (600 W), teafőző (900 W), bojler a mosogatóvíznek a vezérelt kimeneten (1200 W)

Augusztus elsején teljesen tiszta, napsütéses idő volt, másodikán időnként borult, és enyhén szeles.

A bojler nélküli fogyasztói csoport átlagos teljesítmény-igénye ~300-320 watt.

A napelemek által szolgáltatott napi villamos energia mennyisége:

augusztus 01-én: 3.98 kWh

augusztus 02-án: 2,88 kWh

Az éjszakai fogyasztás 42 Wh óránként, ez magába foglalja az inverter és az éjszakai fogyasztók igényét is.

(hűtőszekrény, ventilátor, fogyasztói vámpírok)

Kérdés:

Szükséges-e a rendszer telepítéséhez az áramszolgáltató engedélye?

Válasz:

A HKMER rendszer invertere a hálózat és a fogyasztó közé illesztett eszköz.

A szolgáltató egy fogyasztónak látja, a fogyasztó pedig a szolgáltatónak.

Az inverter által előállított feszültségjelek a hálózat irányába semmilyen módon nem tudnak kijutni, így semmiféle védelmi eszköz beépítése nem szükséges ahhoz, hogy a hálózat kimaradásakor ne lépjen fel az ún. nemkívánatos szigetüzem. Ez olyan állapot, amikor a feszültségmentes hálózatba egy adott fogyasztási pontról betáplálás történik, így az adott hálózati szakasz ismeretlen forrásból feszültség alá kerül és életveszélyt jelent a hálózaton munkát végző emberekre.

A HKMER rendszer nem engedélyköteles, a telepítéséhez nem szükséges csatlakozási tervet készíteni (hiszen nem csatlakozik a hálózatra) és nem szükséges a fogyasztó meglévő szerződéseinek módosítása sem.

Természetesen a szolgáltatóval történő szakmai egyeztetés nem maradhat el, ám ez nem a felhasználó feladata és nem is kötelessége.

A szolgáltató felé történő bejelentés viszont indokolt, mivel a napelemek termelésével a hálózatból vételezett fogyasztás csökken, aminek okát a szolgáltatóval közölni kell.

Kérdés:

Megoldható-e az, hogy a HKMER rendszer a hálózatra is tápláljon és így az esetleg keletkező többletet hasznosítsa?

Válasz:

Nem oldható meg. A HKMER alapvető jellemzője, hogy nem táplál a hálózatra.

Hasznosítja a hálózatot is, ám a hálózattal fennálló kapcsolata csakis a vételezés irányába él.

Kérdés:

Nem okoz a HKMER rendszer alkalmazása a hálózat felé bonyodalmakat?

Válasz:

Semmiképpen, sőt.

A hálózatra tápláló rendszereknél a szolgáltató köteles átvennie a kistermelők által előállított és fel nem használt energiát, mert kötelező az átvétel. Ebből kifolyólag a máshonnét bejövő energiaforrások teljesítményét ugyanannyival csökkentenie is kell, ami a szolgáltatónak mindenképpen többletmunkát jelent.

A több forrásból származó energiaellátás az ellátásbiztonságot is csökkenti.

A HKMER rendszerrel rendelkező fogyasztó hálózati forgalma egyszerű: amikor van megújuló energia, akkor a hálózati igénye lecsökken.

Akkor is, ha otthon van és akkor is, ha nincsen otthon.

A hálózatba pedig semmiféle véletlenszerűen alakuló energiamennyiséget nem fog átadni.