A megújulóenergia-termelő, főleg napelemes rendszerek két típusát ismeri jelenleg a szakma.
1. A hálózattal párhuzamosan, azaz azzal együttműködő hálózatra termelő rendszer.
2. A szigetüzemi rendszer, ahol nincs hálózati lehetőség.
1. A hálózattal párhuzamosan működő rendszerben a napelemek a hálózatra termelnek és a fogyasztók a hálózatról fogyasztanak. A háztartási méretű (50 kVA teljesítménynél kisebb) rendszerek esetén a hálózati szolgáltatóval az elszámolás éves szaldós elszámolási rendszerben történik 2023. év végéig Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a napelemekkel megtermelt villamosenergiát a szolgáltató olyan áron (bruttó egyetemes szolgáltatói ár) veszi át (jelenleg), amilyen áron vásárolni lehet és a termelt mennyiségek évente egyszer kerülnek elszámolásra. Fizetni csak a megtermelt és hálózatnak átadott mennyiségen felüli fogyasztásért kell. Mivel a fogyasztói ár az áramdíjon felül a rendszerhasználati díjat és ÁFA-t is tartalmazza, így a szaldó miatt gyakorlatilag a termeléssel azonos mértékű fogyasztás után ezeket nem kell fizetni (jelenleg), még akkor sem, ha a termelés és fogyasztás nem egyidőben történik. Kedvelt ez a rendszernek, mivel a lakossági termelésnél napközben legtöbbször nincs otthon senki és így a fogyasztás is nagyon csekély akkor, amikor a napelemek termelnek, így ezt a termelést aztán este fogyaszthatja el a háztartás. Ezt az előnyt 2023. év végéig lehet kihasználni. Megjegyzendő viszont, hogy amikor szünetel a hálózati ellátás, pl. vihar leszakítja a vezetéket, akkor a napelemünkkel nem tudjuk ellátni saját háztartásunkat sem, mert az sem üzemel hálózat nélkül.
2. A szigetüzemi rendszert ott használják, ahol nincs hálózat és annak kiépítése túl költséges lenne. Ezek túlnyomó részt tanyák, túristaházak, vagy kis mezőgazdasági gazdálkodók, általában kis fogyasztók. A szakmai leírások szerint, itt nincs más lehetőség, mint a napelemmel termelt megújuló energiát akkumulátorokban eltárolni és onnan fogyasztani. Hátrányuk, hogy az akkumulátorok élettartama nem hosszabb 2-3 évnél, cseréjük nagyobb darabszám esetén költséges. Ezért a szigetüzemi rendszerek akár 50-100 %-al is drágábbak lehetnek a hálózatra csatlakozó rendszereknél. Mivel az akkumulátorok kapacitásának mértékéig tudnak csak ellátást biztosítani, így több napos megújulóenergia-termelés hiányában vagy megszűnik az ellátás, vagy rengeteg akkumulátor kéne, ezért ellátásbiztonsági mutatójuk alacsony. Ezek a rendszerek viszont függetlenek az átvételi jogszabályoktól. Mivel nincs hálózat, így hálózat csatlakozási engedély sem kell a létesítéséhez. Akkor is ellátást biztosítanak, mikor máshol a vihar leszaggatja a hálózati vezetékeket, amíg van megújuló energia, ill. akkumulátor kapacitás. Lehetne aggregátort is alkalmazni, de azt folyamatosan kellene üzemeltetni, sokszor minimális teljesítménnyel, vagy akkumulátorokkal kiegészítve ki-be kapcsolásos üzemeltetéssel a változó fogyasztói igényekhez igazodva.